Fényűzés volna?
Győr, Ady-város, Móra Ferenc általános iskola.
Az előcsarnokban lenyűgöző látvány fogadja a látogatót. Kovács Margit kerámia-domborművei borítják a falat: a magyar történelemből — és kiváltképp Győr város múltjából — vett jelenetek tárulnak elénk.
Díszítés, szemléltetés, esztétikai nevelés műalkotással: szívdobogtató élmény, valódi öröm. Fényűzés volna, hogy egy általános iskola ilyen kincset mondhat magáénak? Aligha. Bár csiszolná a gyerekek ízlését mindenütt művészi látvány!
 |
Kovács Margit kerámia-domborművei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola |
Ezek a domborművek kíváncsiságot ébresztenek, szinte kézen fogva vezetik el nézőjüket a könyvtárba. Mert mesélnek. Életkortól függetlenül mindenkit gyönyörködtetnek ugyan, elsősorban mégis a gyerekekhez szólnak, mégpedig a népmese formanyelvén.
 |
Kovács Margit kerámia-domborművei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola |
Árpád lovasai kényes paripákon vonulnak be szép Pannóniába, István király zord szigorral ül trónusán, hímes virágok borítják palástját, de oldalt a torony ablakán panaszos kis hírnök szól ki: „Koppányt pedig négyfelé vágatta"; Anonymus elmélyülten írja históriás könyvét, miközben képzeletének erejéből előrerúgtatnak a „küzdelemre felkent daliák". Kopjás oszmán hadak Győr falait vívják; aztán egy megindító, lírai kép következik: a hosszú fogságra ítélt Kazinczy Ferenc megcsókolja a földet, miközben kenyeret és élelmet hozó győri asszonyok veszik körül. Majd sokasodó palotácskák között mesterségek kelnek életre, s a három folyó városának előterében nagy komolyan horgászik egy legényke; sujtásos hosszú köpenyben színrelép az ifjú Petőfi, lelkes hallgatósága a háztetők felett verődik össze és tátott szájjal ügyel szavára. Utóbb megjelenik az ipar: a dombormű alsó részében mint Hófehérke törpéi kalapálnak a kovácsok, de fölöttük már magasba nyúlnak a gyárkémények. Az utolsó előtti dombormű mély megrendülést, döbbenetet keltő: csonttá aszott alakjait kocsiforma alkotmány viszi a halált rejtő erdőbe, Bor a felirata, és az utalás világos: Radnóti Miklós útját jelzi ez a mű, a bori táborból Abda felé. A sort végül Győr város címere zárja.
Kovács Margit tíz domborművön ezer évet mesél el, minden jelenetnél — a tartalomtól függően — más hangvétellel, de az egészet egybefoglaló stílusban. Művészi teljesítménye mellett legfőbb erénye, hogy gondolkozásra késztet, következtetni tanít. Jelzésszerű feliratai, jelképei terelik a gondolatot, a képzettársításokat.
Soká lehet álldogálni e domborművek előtt, tanításukra figyelve. Aki megteszi, jó alapozással léphet magasabb osztályba.
B. É.
Kovács Margit kerámia-domborművei
Ámon Balázs felvételei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola
Nők lapja 1980. dec. 20.
Kapcsolódó oldalak
Győri Életrajzi LEXIKON szócikke Kovács Margitról : http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/04080.htm
Kovács Margit kerámia-domborművei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola
Nők lapja 1980. dec. 20.
Ámon Balázs felvételei
Nofre-blog http://nofre-retro.blogspot.com/
